Miért kezd el az ember diós süti recepteket bújni, vagy kitalálni? Például azért, mert van otthon több kiló friss dó ami arra vár hogy valamilyen formában elfogyasztásra kerüljön. Ez volt a helyzet nálam is. Egy zacskóban ott figyelt a több kiló megpucolt, használatra kész dióbél, csak a recept kellett hozzá.
Megjegyzem, jómagam nem vagyok egy nagy dióőrült, de pazarolni viszont nagyon utálok, így mindenképpen hasznossá akartam tenni ezt a tetemes mennyiséget, ha már leszedtük, megtörtük és megpucoltuk. Nekiálltam hát bújni a recepteket, és végül egy olyan nyert, amit könnyen át tudtam alakítani tiszta alapanyagokból készült sütivé.
Az alapreceptben sima morzsa volt, és persze margarin, no meg cukor, ezeket kiiktattam, hiszen aki picit is odafigyel magára, az diétától vagy sporttól teljesen függetlenül jó, ha nem eszik cukrot meg margarint, a teljes kiőrlésű morzsa meg adta magát a sima helyett. Mindenki láthatja, hogy diétásságról nincs szó: ez egy zsírbomba, a dió és a kókuszzsír miatt mindenképpen magas kalóriatartalommal kell számolni. Más kérdés, hogy a zsírt jó forrásokból visszük be, de a kalória attól még kalória marad.
Maga az elkészítés nem volt nagy kaland: előbb egy piskótatésztát kellett összedobni, amiben a dió adta a tészta javát, majd fel kellett vágni a kész tésztát és belekenni az időközben kókuszzsírból, darált dióból és nyírfacukorból, no meg aromából készült krémet. Az eredmény magáért beszélt.
Kellett hozzá:
- 8 ek. teljes kiőrlésű zsemlemorzsa
- 6 tojás
- 1 csomag sütőpor
- Nyírfacukor
- Vanília és rum aroma
- 120g kókuszzsír
A gond ott van egy ilyen gasztro forgatáson, amikor meg kell várni, míg kihűl egyik-másik alapanyag, vagy ez esetben a tészta, hogy tudjunk vele dolgozni. Ha csak egyfélét főzünk/sütünk, akkor ez kieső idő - jobb esetben ki lehet tölteni egy adott esetben másik recept elkészítésével a holtidőt. Itt nem volt ilyen, és egyetlen szerencsénk az volt, hogy baromi hideg volt kinn, így az erkélyre kitett piskóta hamar megadta magát. Mondjuk picit féltem, nehogy valami nagy dög varjú lecsapjon a finomságra, de megúsztuk. Persze tudom, lefedve nincs ilyen veszély, de az időtényező miatt muszáj volt pőrén kitenni a tésztát a hidegbe, így volt ez az apró rizikófaktor.
Szerencsére minden sínen volt, a piskóta tökéletes lett. Életemben nem csináltam még ilyen sütit, szóval ez erősen "pilot projekt" jelleggel ment, élesben kamera előtt próbáltam ki először, szóval megkönnyebbüléssel nyugtáztam, amikor a piskóta könnyedén kicsusszant a szilikon sütőformából, és csak úgy kínálta magát a hosszában szeletelésre, amit ugyancsak problémamentesen tudtunk kivitelezni. A szilikon sütőformából való kiöntés mindig izgalmas, volt ugyanis olyan, korábban, hogy a kész süti mégsem volt annyira kész, de ez későn derült ki :))
Ezúttal szerencsére elkerült minket a baj. És hogy milyen lett? Nézd meg a videót és kiderül, elöljáróban annyit, hogy azóta ahány helyen elkészítettem, egy dolgot kért csak mindenki utána: a receptet!
